Y Así Será – És így lesz

Flor: Szerelmem, rád várok annyi éven át

Tudtam, hogy mikor látlak majd.

Szerelmem, rólad álmodok annyi álmomban

És most itt vagy velem.

Fede: Szerelmem, rád gondolok annyi alkalommal,

És már felismertelek.

Szerelmem, már felfedeztelek, amióta csak megérkeztél ide.

Refr. (Együtt): És így lesz...

Együtt örökké

És így lesz

Együtt ketten.

És így lesz

Egy nagy szerelem.

És így lesz.

És így lesz...

Lesz majd egy örökké tartó nagy szerelem,

Amit soha senki nem tud elválasztani.

Egy nagy szerelem, amit a szív már annyira várt.

És így lesz...

Flor: Már annyi „szeretlek” gyűlt össze

A titkaim dobozában.

Már annyi nevetést és csókot őriz nekem.

Fede: A szemeidben láttam a saját szemeimet

Nekem teremtettek

Nem lesz másik, nem lesz senki,

Hiszen te itt vagy velem.

Ven a mí – Gyere ide hozzám

Franco: Láttalak sírni, amikor senki sem látott

Elrejtetted a könnyeket, amik előtörtek belőled.

Flor: Láttalak annyira szomorúan és annyira magányosan,

Hogy életemet adtam volna, hogy begyógyítsam a sebeidet.

Refr. (Együtt): Gyere ide hozzám, meggyógyítalak

Megcsókolom ezeket az édes kis szemecskéket,

És csillapítom a fájdalmat, amit a lelked hordoz.

Istenre.

Gyere ide hozzám, megkereslek,

És szeretni foglak, úgy, ahogy senki a földön még nem szeretett téged.

Gyere ide hozzám, gyere ide hozzám.

Franco: Tudom, hogy okod van arra, hogy ne szeressél,

De mindössze egy szó elég, hogy eltörlődjön a fájdalmad.

Tégy egy próbát velem,

Ne menj el!

Mert tele vagyok csókokkal,

És meg akarom gyógyítani a lelked.

Floricienta – Főcímdal

Flor: Gyerünk, mindenki együtt táncoljon

Erre az ütemre.

Előre és hátra, le és fel.

A strandon, a hegyekben

A völgyben, a városban.

Mikor Flori ledobja a cipőjét

Kezdődik a tánc.

Refr: 1, 2, 3

Fel!

1, 2, 3

Hey! Jobbra!

1, 2, 1, 2, 3

Mozogj!

1, 2, 1, 2, 3

Bam, bam, Bam

1, 2, 3

Le!

1, 2, 3

Balra!

1, 2, 1, 2, 3

Fel!

1, 2, 3

Bam, Bam

Flor: És most, hogy már tudsz táncolni

Légy bátor hódítani

Az egész világ a tiéd

Itt az idő az álmodozásra!

Az utcán, az irodában,

Egy bárban, minden sarkon.

Mikor Flori ledobja a cipőjét

Kezdődik a tánc. 

Mi vestido azul – A kék ruhám

Flor: És én várni fogok Rád,

És nem leszek kifestve,

Tudom, hogy nagyon szereted, amikor természetes vagyok.

És annyira pontosan fogok érkezni,

Nem akarok több időt vesztegetni.

Minden másodperc, amit késel az egy elszalasztott csók.

A kék ruhámat veszem majd fel,

Amit a legjobban szeretsz.

Kiengedem a hajamat, hogy

Játsszon vele a szél.

És a mi örök sarkunkon a levegő illatozik

Hiszen minden ablakból a szerelem bukkan elő.

Refr: De nem jött el Ő, nem érkezik meg soha,

És a kék ruhám összegyűrődött.

Ez a sarok már nem az én sarkom,

És ez a szerelem már nem az én szerelmem.

De nem jött el Ő, nem érkezik meg soha

És soha nem tudom meg, hogy mi történt vele

Halkan sírdogáltam

És a szív elhagyott.

Flor: És itt hagytál a sarkon,

És annyira elveszett lettem.

Ott repülnek az álmaim egy vég nélküli utcába.

És leveszem a ruhát, amit annyira szeretsz.

Teljesen meztelennek érzem magam.

Most már semmim sincsen.

Los niños no mueren – A gyermekek nem halnak meg

Flor: Tudják, hogy a gyermekek szárny nélküli angyalok,

Akiket az ég küldött nekünk, hogy jobbak legyünk.

Ők azok, akik megmutatják, hogy hol van az utunk,

Hogy hol van a szépsége a célunknak.

Amikor nevet egy gyerek, a nap előbújik,

És minden kivilágosodik, a világ kivirágzik,

Lángra lobban az élet.

Megtaláljuk az utat, és észrevesszük, hogy

Folyatódik az életünk.

Refr. A gyermekek nem halnak meg soha,

Csak felmennek az égbe,

Megmaradnak a lelkünkben.

És szárnyakat növesztenek,

És nagyon közel repülnek hozzánk.

A gyermekek ne halnak meg soha

Egy időre elmennek, hogy egyesüljenek a csillagokkal,

És újjászületnek egy másik csöppségben.

Flor: A világ gyermekei manapság szenvednek

Éhségtől, hidegtől, félelemtől,

Az otthon hiányától.

És sír a föld, és sír az ég is,

Minden alkalommal, mikor egy gyermek

Örökre csendben marad...

Refr: ........

Flor: Kicsi fiúcska, kicsinyke fiúcska

Ne menj el soha, maradj itt velem,

Hiszen szükségem van Rád.

Y la vida – És az élet

Flor: Mint a madár a napot, olyan vagyok, úgy kereslek téged

Mint méh a mézet, így vagyok én, úgy hívlak téged.

Együtt: December van, virágzik és illatozik a jázmin,

Ez a szerelem, amit akkor érzek, mikor meglátlak téged már felbukkant.

Fede: Egy hab volt, ahol veled találkoztam, és az este már a végéhez ért,

Együtt: Azt kérdezted tőlem, hogy „Te ki vagy?”

Rád mosolyogtam, és beléd szerettem.

Flor: Percekig éreztem, hogy a szívem őrülten dobog,

Fede: és így történt az elárasztás, ami később a szabadulásom lett.

Refr. És az élet (3X)

Örökre elveszve a mosolyodban

És a szemeid (2X)

És a szemeim

Elhagytak, mintha nem lennék normális

Vagy mintha hipnotizált lennék.

És lassan (2X)

Lassacskán

Keresünk egy picinyke helyet,

Ahol szerethetjük egymást.

De szép ez az élet, hiszen szerelmes vagyok.

Flor: Olyan vagyok, mint az eső és a tenger,

Annyira összetartozóak.

Olyan vagyok, mint a hab és a só,

Annyira szerencsétlenek.

Együtt: Nem érdekel, ha nem veszed észre, hogy ki szeret téged.

Nem érdekel, mert én jól tudom, hogy mi történik köztünk.

Fede: És elérkezik az a nap, amikor megismernek a csókjaim.

Flor: A bőröm illata olyan lesz, mint a cseresznyefáé.

A virágok kinyílnak majd és a teled véget ér.

Együtt: Milyen szép az élet, hiszen virágzik a szerelmünk.

Kikiriki – Kikiriki

Facha: Sétált a szerelmes kakas

Minden sarkon sóhajtozott,

És arról álmodozott, hogy a holdfényben meghódít egy tyúkot.

Hajnalban a tyúkocska majd hallgatja az énekét,

És lenyűgözik majd a szárnyai,

És akkor elhívja a tyúkot táncolni.

Refr. (együtt) Kikiriki kakaska

Kikiriki csibécske

Kikiriki szeretlek

Kikiriki tojásocska

Kikiriki kakaska

Kikiriki csibécske

Kikiriki ????????

Kikiriki versengés

Flor: A tyúkok meg akarják hódítani a kakast,

Aki felkeltette őket reggel a szerelmes énekével.

A legszebb tyúkocska

Borzolja, borzolja a tollait,

És a kakaska fellelkesül tőle,

A tyúkja győzött.

Tic-Tac – Tik Tak

Flor: Csak te, egy hűvös öleléssel jelzed ennek

A kettőnkről szóló játék menetét.

De az okok nem számítanak, ha itt vagy

Mellettem a szerelmeddel.

Refr: Hallgatom a tik-takot, az édes tik-takot

Számolom a perceket, hogy mikor látlak már,

Tik-tak, tik-tak, édes tik-tak

És a szívem meghal azért, hogy az enyém legyél.

Flor: Te vagy a napom, aki minden reggel rám süt az ablakból.

A mi szerelmünk olyan édes és más,

Gyorsan növekszik és mindig derűlátó.

Refr: ......

Flor: Ha várnom kellene, akkor tudom,

Hogy nem fontos a várakozás,

Ha hallgatom a tik-takot, az édes tik-takot...

Por qué – Miért?

Flor: Látom hullani az esőcseppeket az ablakomban.

Tudom, hogy minden ugyanolyan lesz,

Nem változik semmi holnap.

A nap ugyanúgy felkel,

A hold ismét fehér lesz,

A folyó továbbra is folyó marad,

A hegyek nem dőlnek össze.

Refr: Miért némulok el a mosolyodba belefeledkezve,

Miért van minden messze.

Miért nincs nélküled már semmi..?

Mert nincsenek hercegek, és nincsenek álmok,

Mert minden hazugság, hiszen nélküled nincs tovább élet.

Flor: Egy különleges tiszta napon

Elkezdesz majd keresni engem egy fehér hintóval,

Mint a régi mesékben.

És megtalálsz majd, és én majd arról a csókról fogok álmodozni,

Amit a végén tőled lopok.

Pobres los ricos – Szegény gazdagok

Flor: Szegények a gazdagok, hogy annyi mindenük van,

És, hogy nem is tudják milyük nincsen,

Nincsenek álmaik, nincsenek vágyaik,

Nincsen idejük, nincsen lelkük.

Mindig félnek, hogy elvesztenek valamit.

Túl sok van nekik a borból, jó nagy hasuk van,

Nincsen idejük a reményre sem,

Nincsen nekik a reggeli levegőből,

A szél sem az övék, sem a mosolyod,

Mindenük megvan, és még sincs semmijük.

Refr: Nincsen semmim, és mégis megvan mindenem,

Gazdag vagyok álmokban, és szegény aranyban,

Ami nekem fontos, az pénzzel nem megvehető:

Barátok, szerelmek, holdfény, lelkek, napfény...

Flor: Milyen szerencsés vagyok, hogy ilyen szegény vagyok,

Enyém az ég, sok van nekem a napsütésből,

Sok álmom van, amiről álmodozhatok,